Műholdas távérzékelés alá sorolhatjuk mind a földfelszínre, mind a légkörre vonatkozó űrbázisú megfigyeléseket, mind aktív, mind passzív módszerekkel.
A vegetáció passzív eszközökkel történő műholdas távérzékelésének alapja a felszín által visszavert napsugárzás űrbázisú platformon
történő mérése, ahol a sugárzás növényzet általi visszaverõdése, elnyelõdése, vagy átbocsátása a hullámhossz és a növényzet állapotának,
produktivitásának, szerkezetének, stb. függvénye. A mért adatokból a mérési csatornák kombinálásával különböző vegetációs indexeket hozhatunk létre, melyekből a
növényzet állapotára, produktivitására és fenológiai ciklusára jellemző információt nyerhetünk.
A növényzet állapotában bekövetkező változásoknak oka
lehet maga a fenológiai ciklus, de ugyanúgy előidézheti valamilyen más folyamat, például az időjárás és egyéb abiotikus tényezők, vagy, valamilyen más,
akár természetes vagy akár antopogén eredetű tényező. Tekintve, hogy a műholdas megfigyelések nagy területekre biztosítanak finom tér- és időbeli
felbontással adatot, a fentiek vizsgálatára kiválóan alkalmas.
Kutatásaink kiterjednek:
- az időjárás és rajta keresztül az éghajlat, illetve biotikus tényezők növényzetre gyakorolt hatásának vizsgálatára,
- az egyes haszonnövények terméshozamának becslésére és előrejelzésére, ugyanis a növényzet folyamatos monitorozása
nemcsak a növényzet állapotában bekövetkező változások detektálására alkalmas, hanem annak produktivitására és terméshozamának meghatározására,
- radar alapú vizsgálatokra, hiszen a passzív távérzékelésen túl aktív módszerekkel is megfigyelhetjük
a növényzetet, melynek alapja a radar által kibocsátott elektromos jel visszaérkezésének detektálása.
Valós idejű adatfeldolgozás:
Az Űrkutató Csoport saját, az ELTE Lágymányosi Kampuszának tetején elhelyezett műholdvevő-állomása által vett távérzékelt adatok lehetőséget biztosítanak mind a felszínre,
mind a légkörre vonatkozó megfigyelésekre. A meteorológia (kvázipoláris és geostacionárius) és környezetkutató műholdak adatai közel valós időben állnak rendelkezésünkre, melyek közül
a legfontosabbak a MODIS, NOAA AVHRR és ATOVS illetve a Meteosat SEVIRI adatai. Bővebben:
Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére.
A vegetáció
Az Űrkutató Csoport saját, az ELTE Lágymányosi Kampuszának tetején elhelyezett
- Koma et al., 2017: A Balaton klorofill-a eloszlásának monitorozása MODIS-adatok alapján (Geodézia és Kartográfia cikk)
- Kern et al., 2014: Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére (RS&GIS cikk)
- Kern, 2014: A vegetáció megfigyelése az űrből (Természet Világa cikk)
- Kern et al., 2008: Estimation of vertically integrated water vapor in Hungary using MODIS imagery (Adv. Space. Res. cikk)
- Timár és Kern, 2007: Sivatagi porcsóvák és porjelenségek a Földközi-tenger felett - Űrfelvételek az ELTE műholdvevő állomásról (Földrajzi Közlemények cikk)
- Timár et al., 2006: MODIS-adatvétel az ELTE műholdvevő-állomásán (Geodézia és Kartográfia cikk)
- Kern Anikó, 2011, PhD, NDVI vegetációs index előállítása távérzékelt AVHRR és MODIS adatok alapján
- Gelybó Györgyi, 2006, MSc, A légkör vertikális szondázása a NOAA műholdak ATOVS mérései alapján
- Juhász Henriett, 2006, MSc, Tengerfelszín hőmérséklet becslése NOAA AVHRR adatok felhasználásával
- Kern Anikó, 2004, MSc, NOAA AVHRR/3 műholdképek vétele, előfeldolgozása és minőségbiztosítása (ELTE TTK HRPT vevőállomás)