A radar (Radio Detection And Ranging) technika az elektromágneses hullámok 100 m – 2.7 mm hullámhossz 3 MHz– 110 GHz frekvencia tartományát
használja. A fényhez képest 4 – 5 nagyságrendnyi eltérés olyan eszközt ad a távérzékelésnek, amelynek jelei ködön, felhőn nem szóródnak.
A radar aktív eszköz, abban az értelemben, hogy a terület „megvilágítását” is maga végzi. Magyar vonatkozásként említjük Bay Zoltánt,
aki az általa fejlesztett radar eszközzel a Holdat távérzékelte (1946).
A radar a forrás helyén érzékeli és rögzíti a felszínrõl és a felszín tárgyairól visszavert jelek idejét, amplitúdóját, fázisát.
A radarnyaláb széles, felületet világít meg. Mozgó repülőről vagy műholdról ugyanaz a felszíni pont sokszor „megvilágítódik”.
A radarjelben lévõ redundancia, mérési többlet, teszi lehetõvé a Szintetikus apertúrájú radar (Synthetic Aperture Radar, azaz SAR) technikát.
Ennek során utólagos feldolgozással kapjuk azokat az adatokat, amelyeket fizikailag csak egy igen nagyméretû irányított antenna röptetésével
mérhetnénk. A SAR szenzorok konfigurációját alapvetõen három paraméter határozza meg: hullámhossz, beesési szög és polarizáció.
Ezen változók mind hatással vannak a mikrohullám és a felszín interakciójára, amely befolyásolja a visszavert intenzitást és a
szóródás karakterisztikájára.
Különböző polarizáltságú radarképek Budapest környékérol (balra: VH polarizáltság, jobbra: VV polarizáltság)
A polarimetria témaköre az elektromágneses hullámok polarizáltságának megállapításának, feldolgozásának, elemzésének témakörét fedi le.
Az általa adott információ a felszín tárgyairól visszavert hullámok révén annak geometriai szerkezetérõl, reflexivitásáról, alakjáról,
irányítottságáról, geofizikai tulajdonságáról szól.
A módszer a visszaszórt jel amplitúdójának, amplitúdó arányának, relatív fázisszög, polarimetrikus koherencia megállapítása révén a felületi
durvaságra, a felszín lejtésére, a talaj nedvességtartalmára, illetve a biomasszára, a vegetáció magasságára,
a fák fajtájára vagy akár a hó monitorozására, a jégvastagság megállapítására is alkalmas.
Főbb alkalmazási területei felszínboritás vizsgálat, mezőgazdaság (termésosztályozás, nedvességtartalom becslés, precizíós gazdálkodás, kárfelmérés),
erdészet (biomassza becslés, lombtalanítás, magasság becslés, újraerdõsítés monitorozás), óceánográfia (hajófelderítés, olajkiömlés monitorozása),
topográfia, pontos digitális magasság modell (DEM).
2017.05.21-én készült tavaszi repce virágzás (fehér színű táblák) Tisza-tó környékén
Multitemporális radar kompozit szeged környékéről
2017.01.07. Radarkompozit a jeges Balatonról
A radar a forrás helyén érzékeli és rögzíti a felszínrõl és a felszín tárgyairól visszavert jelek idejét, amplitúdóját, fázisát. A radarnyaláb széles, felületet világít meg. Mozgó repülőről vagy műholdról ugyanaz a felszíni pont sokszor „megvilágítódik”. A radarjelben lévõ redundancia, mérési többlet, teszi lehetõvé a Szintetikus apertúrájú radar (Synthetic Aperture Radar, azaz SAR) technikát. Ennek során utólagos feldolgozással kapjuk azokat az adatokat, amelyeket fizikailag csak egy igen nagyméretû irányított antenna röptetésével mérhetnénk. A SAR szenzorok konfigurációját alapvetõen három paraméter határozza meg: hullámhossz, beesési szög és polarizáció. Ezen változók mind hatással vannak a mikrohullám és a felszín interakciójára, amely befolyásolja a visszavert intenzitást és a szóródás karakterisztikájára.
A módszer a visszaszórt jel amplitúdójának, amplitúdó arányának, relatív fázisszög, polarimetrikus koherencia megállapítása révén a felületi durvaságra, a felszín lejtésére, a talaj nedvességtartalmára, illetve a biomasszára, a vegetáció magasságára, a fák fajtájára vagy akár a hó monitorozására, a jégvastagság megállapítására is alkalmas.
Főbb alkalmazási területei felszínboritás vizsgálat, mezőgazdaság (termésosztályozás, nedvességtartalom becslés, precizíós gazdálkodás, kárfelmérés), erdészet (biomassza becslés, lombtalanítás, magasság becslés, újraerdõsítés monitorozás), óceánográfia (hajófelderítés, olajkiömlés monitorozása), topográfia, pontos digitális magasság modell (DEM).