A FÖLD ALAKJA ÉS NEHÉZSÉGI ERŐTERE
kötelező kurzus (Földtudományi, Fizika és Környezettan BSc., geofizikus szakirány)


VIZSGATÉTELEK:

1. tétel
A Föld alakja és potenciálelméleti leírása
A Föld felépítése: szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotú részek, azok tömege. A potenciál fogalma. A gravitációs és a nehézségi potenciál. A Laplace-egyenlet és megoldása: gömbfüggvény-sorok.

2. tétel

A Föld alakjának közelítései, a geoid, geodéziai rendszerek
A Föld alap- és származtatott adatai geodéziai rendszerekben. A Föld alakjának közelítése ellipszoiddal. Clairaut-formulák: a geometriai és gravitációs lapultság kapcsolata. Másodrendű szferoidális közelítés, normálpotenciál, perturbációs potenciál vagy potenciálzavar. A geoid fogalma.

3. tétel
A geoid-unduláció és meghatározásának módjai, gravitációs mérések
A geoid-unduláció és a függővonal-elhajlás fogalma, jellemző értékei. Geodéziai dátumok. Gravitációs mérések és korrekcióik. A geoid-unduláció meghatározásának módszerei: gravitációs mérések és a Stokes-integrál, műholdak pályaelem-változásai, szintezett és GPS-szel mért ellipszoidi magasságok különbsége.

4. tétel
Az izosztázia
A Föld felszínének magasság szerinti eloszlása, hipszometrikus görbe. Hegységek hatása a gravitációs mérésekre, korrekciók és a probléma felvetése. A Pratt- és az Airy-féle statikus modellek a probléma megoldására. A Veining Meinesz-féle dinamikus izosztázia-modell. Izosztatikus egyensúly és egyensúlytalanság, példák (eljegesedés, hotspotok...), az izosztatikus egyensúly és a geoid kapcsolata.

5. tétel
Az árapály és az árapálysúrlódás
Az árapály általános definíciója: külső tömegek által keltett változások a nehézségi erőtérben. Éves és hónapos változások. Az árapály főtagja: a 12 ill. 24 órás ciklus, összetevői, kialakulása, jelensége, mértékének függése a holdfázisoktól. Az árapálysúrlódás: mi okozza, mi a hatása, a Föld forgásának lassulása, ennek bizonyítékai, a kötött keringés fogalma.

6. tétel
A Föld változó forgása
A Föld forgástengelye irányának időbeli változása (1) az állócsillagokhoz képest: luniszoláris precesszió, planetáris precesszió, sarkkörök és térítőkörök fogalma, helyváltozásuk, a luniszoláris precesszió csillagászati következményei (2) a szilárd Föld tömegéhez, vagyis a főtehetetlenségi tengelyhez képest: szélességingadozás vagy nutáció, Euler és Chandler-periódus, Chandler-periódus és az éves periódus szupepozíciója.

7. tétel
A Föld forgási paraméterei a gyakorlatban, bolygók gravitációs leírása
Időrendszerek: csillagidő, dinamikai idő és atomi idő, kapcsolatuk, koordinált világidő. A Föld forgásának paraméterei: a pólus helyzete, a nap hossza, a precesszió és a nutáció modellje. Földi és égi koordináta-rendszerek és kerethálózatok, kapcsolatuk a Föld forgásának paraméterei szerint. A Mars és a Hold potenciálelméleti alakja: areoid és szelenoid, meghatározásuk lehetséges módja. Alakközéppont és tömegközéppont, az őket összekötő vektor; kezdőmeridiánok égitesteken.



SEGÉDANYAGOK:

Tételesen tudni kell:
Kulcsszavak, kifejezések az óra anyagából

Az utolsó tételhez kapcsolódó anyagok is megtalálhatók itt:
Biró Péter: Kozmikus geodézia