Fényképek a világűrből
A világűr magasságából, a Földet ábrázoló első fényképet, az Egyesült Államokban készítették, az amerikai légierő White Sands bázisán, 1948-ban, egy Németországtól zsákmányolt V-2 rakétára szerelt fényképezőgéppel. Föld körüli pályáról az első „civil” felvételt az Explorer-6 készítette 1959-ben. Az első szputnyikok nem vittek magukkal fényképezőgépet. Az amerikai hadsereg 1959-ben indította útjára a DISCOVERER felderítő műhold-programot, műholdakra szerelt fényképezőgépekkel (Discoverer-1, 1959. február 28.) A katonai felderítő holdak közül az 1960. augusztusában indított DISCOVERER-13 hold által készített fényképfelvételeket sikerült először eredményesen visszajuttatni a földre visszatérő tartály segítségével. A földi parancsra a műholdról leváló, rakátával lefékeződő, és a légkörbe visszatérő tartályt, az ejtőernyők automatikus kinyílása után, még a talajra érkezés előtt, a levegőben fogták el, egy repülőgépre szerelt különleges szerkezet (gumikötél) segítségével.
Az első emberes űrrepülések közül a szovjet Tyitov már 1961-ben és az amerikai Glenn 1962-ben készítettek fényképeket kézikameráikkal űrhajóikból. Eközben az egyre fejlettebb felderítő műholdaknál a nagyobb geometriai felbontás megvalósításához egyre nagyobb optikákat építettek és egyre jobb minőségű filmeket alkalmaztak.
A Gemini-4 űrhajó fedélzetéről 1965. júniusában készített felvétele a Nílus-deltáról .
Nagy méretű optikát nem csak műholdakon használtak, hanem később a Szaljut űrállomásokon is. Mivel a filmek Földre történő visszajuttatása továbbra is különleges technikák alkalmazását igényelte, napjainkra a hagyományos fényképezés az emberes űrrepülésekkel kapcsolódott össze, ahol a Földre történő visszatérést amúgy is biztosítani kell.
A Szaljut-6 űrállomás (1977) elvi vázlata. Az űrállomás egyik főműszerének számító BSzT-1M jelű távcső szolgált a katonai felderítési célokra.
Idővel az elektrooptikai leképezés felbontása elérte a fényképezési technika felbontását, és a nagyfelbontású polgári alkalmazásokban egyeduralkodóvá vált. Ennek eredményeképpen a hagyományos fényképezési technikát ma eseti kiegészítésként az emberes űrrepülések során alkalmazzák, kis- és közepes felbontású felvételek készítéséhez. Ugyanakkor, ma már a légifelvételezésben is az űrbeli eljárásokat használják repülőgépre telepítve, például hiperspektrális letapogatót.