Az ESA Space Weather Service Network portál (swe.ssa.esa.int) frissült 2024. március 14-én (ESA SWE Portal 3.9.0) az ELTE Űrkutató csoport együttműködésében.
Az ELTE SRG hozzájárulása hat új demonstrációs termék, amik a magnetoszféra hideg háttér plazmáját jellemzik a plazmapauza aktuális alakja, helyzete mellett.
Plazmaszféra termékek: 3D empirikus NN modellből nyert Egyenlítői Elektronsűrűség és Plazmapauza Térképek;
a plazmaszféra aktuális státuszát és dinamikáját tükröző Plazmaszféra Index;
valós idejű megfigyelésekből nyert Plamapauza Pozíció Határok;
Swarm LEO műhold plazma és mágneses tér megfigyelésekből származtatott MLT éjféli Plazmapauza Proxy;
földi mérésekből származtatott valós idejű Elektron- és Plazma tömegsűrűségek.
2024. március
Heilig Balázs tudományos közleménye a Journal of Geophysical Research - Space Physics folyóirat legolvasottabb cikkei
közé került az újság statisztikái szerint.
2020. április
Koronczay Dávid és Lichtenberger János tudományos közleménye a Journal of Geophysical Research - Space Physics folyóirat legolvasottabb cikkei
közé került, az újság statisztikái szerint.
2019. június
Koronczay Dávid és Lichtenberger János tudományos közleménye
(The source regions of whistlers)
hosszú ideje fennálló tudományos problémára adtak választ. A whistlerek villámkisülés
keltette elektromágneses impulzusok, melyek a Föld erővonalai mentén terjedve áthaladnak a magnetoszférán,
majd az ellenkező félgömbön visszatérnek a földfelszínre és ott detektálhatók.
Bár a terjedés elmélete, amit számos közvetett bizonyíték is alátámasztott, régóta ismert,
a teljes megértés egyik része hiányzott. Korábbi kutatásokban, melyek arra irányultak,
pontosan hol helyezkednek el azok a villámok, melyek az egy adott állomáson detektált whistlereket
keltették, ellentmondásos eredményekre jutottak. Jelen kutatásban új elemzési módszerrel, és
jóval nagyobb adathalmazon (mintegy nyolcvan millió whistlert és két milliárd lokalizált villámot
tartalmazó adatsoron) dolgozva a szerzők megmutatták, hogy a keltővillámok
pontosan az állomások geomágnesesen konjugált pontja körül helyezkednek el - összhangban
a korábbi elméleti feltételezésekkel.
2019. április 24-26.
Űrfórum: kétévenkénti szakmai találkozó, idén a GGKI és a MANT közös rendezésében, Sopronban. Kutatócsoportunk öt fővel, szóbeli és poszter előadásokkal volt jelen.
2018. november 28.
Magyarország és a világűr Pódiumdiszkusszió
a BME-n a BME Kozmosz Kör szervezésében
2018. november
Az ELTE Űrkutató Csoport kutatóinak új tudományos cikke
(
VLF Transmitters as Tools for Monitoring the Plasmasphere) hozzájárul
az AWDANet globális whistlerelemző hálózatban dolgozó adatfeldolgozó algoritmusok
validálásához, kalibrációjához. A cikk egyben bemutat egy új eljárást
műholdas plazmasűrűség mérésre.
2018. október 9. Űrkutatás napja MANT rendezvény az MTA-n
2018. március
Befejeződött az ESA PECS pályázat, melynek keretében elvégeztük az AWDANet hálózat whistlerinverzió alapú
plazmasűrűség méréseinek kalibrációját, műholdas, in-situ mérések segítségével.
2016. november
Fenológiai és meteorológiai vizsgálatokat végeztünk a Kárpát-medence térségére az NDVI3g adatbázis (Tucker et al., 2014) alapján, és
létrehoztuk és publikusan hozzáférhetővé tettük annak a MODIS adatokhoz igazított, javított változatát (http://nimbus.elte.hu/NDVI_CE/).
Bővebben: Kern et al., 2016
2016. szeptember 19-24
Munkatársaink részt vettek a VII. VLF/ELF Remote Sensing of the Ionosphere and Magnetosphere
(VERSIM)
tematikus konferencián, Hermanus, Dél Afrikai Köztársaság
2016. július
Juhász Lilla doktorandusz 2 hónapot töltött a két évente megrendezendő Los Alamos Space Weather Summer School-ban, ahol Reiner Friedl mentoráltjaként végezte kutatását. Feladata volt, hogy a Van Allen Probes műhold HOPE műszerének időben változó mérési érzékenyéségét vizsgálja.
A nyáriiskola végén munkáját jelentésben foglalta össze, valamint részesült a Vela Fellowship-ben.
2016. március
Megjelent Elek László Tudomány születik című munkájának folytatása
Táguló határok címmel. A magyar űrkutatás 70-es, 80-as években
aktív szereplőit megszólaltaó kötetben az ELTE Űrkutató Csoport
tagjai közül ezúttal Lichtenberger János mesél tapasztalatairól.
A függelékben korábbi munkatársunk, Tarcsai György és Bognár lászló
is szerepel, akik sajnos már nincsenek közöttünk.
A könyv
bemutatójára a Magyar Asztronautikai Társaság szervezésében
a budapesti Millenárison került sor.
2016. január
ESA PECS pályázat keretében Lichtenberger János az antarktiszi belga Princess Elisabeth kutatóbázison az
AWDANet globális plazmaszféra monitorozó VLF hálózat új állomását telepítette,
és a folyamatos regisztrálást, whistler detektálást elindította.
Fotógaléria Fabien Darrouzet belga kollégánk jóvoltából: aeronomie.be
2015. május
Juhász Lilla elnyerte a 2015-ben megrendezett URSI AT-RASC konferencián az egyik Young Scientist Award -ot
2015. január
Anders Jorgensen New Mexico Tech egyetem munkatársa kutatói szabadságának
részeként hosszabb időt töltött csoportunkban. Kutatási területe a plazmaszféra adatasszimilatív modellezése,
ezen a területen együttműködésünk a PLASMON projekt keretében kezdődött.
Koronczay et al.: Data assimilation with plasmaspheric density measurements from VLF whistlers: preliminary results. 12th International School/Symposium for Space Simulations. 2015, Prague, Czech Republic.
doi: 10.13140/RG.2.2.11113.34408
Megrendezésre került a PLASMON együttműködés záró ülésére az
ELTE Professzorok Házában, illetve a somoskőújfalui Salgó Hotelben.
A projekt lezárása egybeesett az AWDANet hálózat valós idejű működésének hivatalos elindításával.
2014. június
Az ELTE Űrkutató Csoport kutatói által az új-zélandi dunedinben rögzített mérések alapján
Claire Antel dél-afrikai diák és Craig Rodgers kollégánk megmutatták, hogy a Dunedinben
észlelt whistlerek egy részét vulkáni eredetű villámlás kelti.
Eredményüket tudományos cikkben közölték,
Geophysical Research Letters (doi:10.1002/2014GL060332, 2014).
2014. április
Megjelent Elek László Tudomány születik című munkája a magyar űrkutatás történetéről.
A kötetben
a szerző az 1957 és 1980 közötti időszakról beszélget a magyar űrkutatás megteremtőivel,
az ebben a kezdeti időszak aktvív, kezdeményező szerepet játszó közreműködőkkel,
köztük dr. Ferencz Csabával, az ELTE Űrkutató Csoport tagjával. A megjelenéshez kapcsolódóan
a Magyar Asztronaitukai Társaság
könyvbemutatót tartott, ahol a könyvben megszólaltatatott kutatók dedikáltak is.
2014. április
Lichtenberger János és Koronczay Dávid elvégezték az humaini (belgium) AWDANet állomás javítását.
Az itteni vevőállomás számos anomáliát mutatott, ezek egy része az antenna közelében elhelyezett
más műszerek elektromágneses sugárzásából eredt, azonban feltételezhetően a környékbeli ipari tevékenység
(például bányászat) további zavarokat okoz, melyeknek pontos forrását nem sikerült egyértelműen azonosítani.
Ennek ellenére a javítás után az állomás hasznos elemévé vált az AWDANet európai részhálózatának.
2014. január
Lichtenberger János csoportvezető részvétele a 6. VERSIM (VLF/ELF Remote Sensing of Ionospheres and Magnetospheres)
konferencián az Új-Zélandi Otagóban. A VERSIM
munkacsoport két évente megrendezett összejöveteleinek rendszeres résztvevői az ELTE Űrkutató Csoport tagjai.