A szokásos módon késô délután indultunk a Ludovika elôl Ausztrián át Németország felé. Másnap délelôtt értünk a Rajna-völgyébe, melynek mindkét partján több várrom található (Pfalz-i "szigetvár", Gudenfels, Burg Katz stb.). Megálltunk a híres Lorelei-sziklánál, de ennek híre nagyobb, mint maga a látvány. Aachen-nél léptük át a holland határt, és Maastricht-ban, ebben a kellemes hangulatú kisvárosban töltöttünk el egy kis idôt mielôtt a kempingbe érkeztünk.

Másnap reggel Calais-ból kellemes, szép idôben keltünk át a Csatornán. Doverben ezúttal nem töltöttünk idôt, hanem Canterbury-t jártuk be, (sajnos nem csónakon) és persze nem maradhatott ki a katedrális sem. Innen a Cambridge melletti kempingig mentünk, ahol - mint ezután szinte mindegyik este - egy jót fociztunk, ami után jól csúszott a finom angol sör.

20-án délelôtt Cambridge-t néztük meg (King's College, Cam folyó, Christ's College), majd a Wicken Fen-i természetvédelmi területnél álltunk meg - kellemes séta volt, de nem túl nagy élmény. Nem messze innen egy szélmalmot pillantottunk meg, amit a tulaj be is indított a kedvünkért. Ezután Ely következett egy gyönyörû katedrálissal és Cromwell házával, majd irány a lerobbant kemping , mely egy kissé ôrült banya tulajdona, a WC például különbözô tiltó feliratokkal volt kiplakátozva.

Másnap délelôtt York volt a program, ezt a várost kár lett volna kihagyni. Következô megállónk egy hangulatos kisváros, Helmsley volt, melynek fô látványossága egy várrom. A tengerparton haladtunk tovább Scarborough zsúfolt fürdôhelye, majd a Robin Hood's Bay felé. Innen gyalogsétát tettünk a parton Whitby-ig, amely szintén egy festôi kisváros. A dombtetôn az apátság romjai jelentik a fô látnivalót, kempingünk innen nem messze volt a tenger fölött: a hely igen szép, csak az erôs szél kis híján elvitte a sátrakat.

22-én reggel rövid idôre megálltunk Barnard Castle-ban (várrom), majd Anglia legnagyobb vízesése, a 15 m magas High Force következett. Kora délután a római birodalom egykori északi határánál, a Hadrianus-fal maradványainál álltunk meg, majd átkeltünk Skóciába. Szemerkélô esôben Jedburgh-ban álltunk meg egy fénykép erejéig (XII. századi apátság), a szállásunk Musselburgh-ban, Edinburgh külvárosában volt.

Másnap sajnos borult, esôs napunk volt, ezért elôször az edinburgh-i Deep Sea World-öt majd a botanikus kertet látogattuk meg. Délutánra valamelyest javult az idô a városnézésre (kastély, Royal Mile, John Knox háza, St.Giles katedrális, Hollyrood Palace), és én nem hagyhattam ki a Whisky-múzeumot sem.

24-én felgyalogoltunk a város határában lévô Arthur's Seat-re, utána a tengerparton haladtunk észak felé. Elie-nél egy világítótornyot (és a közeledô vihart) néztük meg, majd egy halászfalu, Anstruther következett. Szerencsére kisütött a nap, így St.Andrews, a golf szülôhazája, igazán szép arcát mutatta. Dundee-n át a Glennshee hágó következett, amely télen igazi sícentrum. Itt viszont újra hideg, esôs idô volt, szerencsére az esô elállt mire a Braemar-i kempingünkhöz értünk, de ennek ellenére a társaság fele a kemping helyett inkább valami fedett szálláshelyet keresett. Mi viszont maradtunk a kempingben, de azért este elsétáltunk egy igazi régi szállodába, hogy egy korsó sörrel (amely itt sem volt drágább - nagyjából 1 Font - mint máshol) búcsúztassuk a napot.

Másnap reggel a Braemar kastélyt néztük meg kívülrôl, majd a királyi család nyári rezidenciája, Balmoral következett. Itt sajnos megvettük a belépôjegyet (a kastély és a kert csak így fényképezhetô) amiért mindössze egy szobába engedtek be. Hegyi utakon át értünk Felföld fôvárosába, Inverness-be, innen Fortrose-ba, a Morray Firth partjára mentünk, hátha látunk delfineket (de nem jöttek). Késô délután a Dunrobin kastélynál álltunk meg, ez viszont valóban szép volt. Szállásunk Helmsdale-ben volt a YH-ben, illetve többen a ház melletti kis kertben sátraztunk.

Talán a legszebb nap következett végig Skócia északi tengerpartján. Elôször Wick kikötöjében álltunk meg, majd a Duncasby Head-nél fantasztikus sziklaalakzatok között mászkáltunk a parton. Ezután Dunnet Head-nél, Nagy-Britannia legészakibb szárazföldi pontjánál álltunk meg. Nagyon szép hegyi utakon haladtunk (Kyle of Tongue, Kylesku Bridge), és egy helyen a tengerparton is megálltunk, ahol Kovács Gézáék megfürödtek a kissé hûs vízben. Szállásunk Ullapool-ban a YH-ben volt, ahol egy nagyon hangulatos estét töltöttünk el a Ferry Boat Inn nevû kocsmában, többek között egy nô énekelt nekünk egy dalt - nagyon szépen, Miczek Gyurinak pedig egy férfi megmutatta mit viselnek a skót szoknya alatt...

27-én reggel napsütésben értük el a Corrieshalloch-szakadékot, ahol a Falls of Measch nevû vízesést néztük meg. Továbbra is nagyon szép volt az út a Loch Glascarnoch és az Upper Torridon Loch mellett, míg elértük a Skye-szigetre vezetô hídat, amelyen gyalog sétáltunk át. A szigeten egy végig egysávos hegyi úton ereszkedtünk le a tengerpartra (Kylerha Otter Haven) ahol a kiépített megfigyelôhelyekrôl vidrákat és fókákat lehetett látni. Skye fôvárosán, Portree-n keresztül értük el szálláshelyünket, az Uig-i YH-t.

28-án Skye északi félszigetét (Trotternish) jártuk körbe, sajnos esôben (Kilt Rock, Mealt Falls - vízesés a tengerparton, felmásztunk az Old Man of Storr sziklájához, majd újra Portree). Este megnéztünk egy mûsoros folklórestet Portree-ban, melynek végén nekünk is elô kellett adni valamit.

A 13. nap nem indult szerencsésen: egy kamion elôzés közben elvitte a busz jobboldali tükrét. A hídon át visszatértünk a szárazföldre, és egy fotó erejéig megálltunk az Eilean Donan kastélynál. Fort Augustus közelében értük el a Loch Ness-t, majd a Fort William elôtt megpillanthattuk a felhôbôl pár percre kibukkanó Ben Nevis-t. A hegy megmászása nem szerepelt a programban, mivel nagyon ritkán lehet jó idôt kifogni, ehelyett Ft. William-ben egy whisky gyárat látogattunk meg, majd a gyönyörû Glen Coe-n haladtunk át, sajnos újra esôben. Kempingünk Inveraray közelében volt, és itt végre megismerkedhettünk a skót szúnyogokkal.

Másnap reggel Inveraray-t néztük meg, majd Skócia legnagyobb tavának, a Loch Lomond-nak partján haladtunk Glasgow felé, ahol elôbb az Egyetemet néztük meg, majd a - nem túl izgalmas - belvárosban sétáltunk. Glasgow után Gretna Green, a híres kovácsmûhely következett - és újra Angliában voltunk.

31-én a Lake District-en haladtunk délre az Ullswater tó, a Kirkstone-hágó és Windermere érintésével Manchesterbe, ahol az Old Traffordot néztük meg (MU múzeum), ahol egy véletlenül nyitvahagyott bejáraton át a stadionba is be tudtunk menni. Ezután Liverpool következett (Albert Dock, majd egy hangulatos pub).

1-én délelôtt az út leghangulatosabb angliai kisvárosát, Chester-t jártuk be, majd az autópályán haladtunk délre (esô, dugók). Másnap a Dartmoor Nemzeti Park területén haladtunk, elôször egy sziklához, a Haytor Rock-hoz másztunk fel, majd Widercombe in the Moor városkájában zsákutcába jutottunk, és a visszafordulás után Princetown-ban álltunk meg, ahonnan jól látszott a hírhedt dartmoor-i börtön. Ezután egy újabb kis mászás, a Sharpitor következett, melytôl nem messze vadlovakat figyelhettünk meg. Innen Plymouth-ba mentünk, ahol sétáltunk a hangulatos tengerparton, majd Arthur király vára, Tintagel volt a következô megálló: a vár alatti kis öblöt a barlangokkal kár lett volna kihagyni. Kempingünk Tintagel közelében a tenger feletti sziklaplatón volt.

A Cornwall-i körutunkat erôs szél és esô kísérte. Az útvonal: Wadebridge, Portreath, St.Ives hangulatos kikötôvárosa, ahol az esô elállt, de jött helyette a köd. Sennan Cove-tól gyalog mentünk a Land's End-ig, majd visszafelé az itteni Mt. St.Michael-t próbáltuk meg lefotózni, de a sziget teteje ködben volt. A kempingben a sátrak nehezen viselték az egész napos esôt és szelet, de szerencsére a miénk nem ázott át teljesen.

Reggel végre szép idôre ébredtünk, kár, hogy ez utazós nap volt. Mindössze két megállónk volt: Glastonbury (Arthur király állítólagos sírhelye) és Stonehenge, majd késô délután érkeztünk meg a londoni Tent City-be. 5-én délelôtt Windsor-ba és Eton-ba látogattunk el, majd Greenwich után szabad kószálás Londonban (Trafalgar Square, Westminster, Buckingham Palota, Piccadily Circus). Másnap a British Múzeumban kezdtünk, majd elmentünk a Tower Bridge-hez, aztán a kínai negyedben ebédeltünk (menü 4 és fél fontért) ban és a Hyde Park-ban sétáltunk.

7-én Doverbôl átkeltünk Calais-ba, szállásunk Mamer-nél, Luxembourg mellett egy viadukt alatti kempingben volt. Másnap délelôtt Luxembourg-ot jártuk be, aztán megnéztük a Mosel partján a schengen-i emlékoszlopot. Utolsó látnivaló Németországban Trier (Porta Negra, szép belváros) volt., és 9-én reggel értünk haza.

	Vissza Back

Vissza a honlapomra Back to my Home Page